Magyar szerkezettár

jön

tn ige

1. felénk, a beszélő felé közeledik. szemközt jön valaki; jön a villamos; vihar jön. | biz megy. [jössz már?] jövök (= megyek).

2. ide, a beszélő helyére érkezik. holnap jön a fiam; leveled jött. ▸ ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek | ▸ hozzám jön feleségül

3. a beszélővel együtt, ill. a beszélővel azonos helyre megy. te is jössz a kirándulásra?

4. valaminek a belsejéből fokozatosan kívülre kerül. nem jön víz a csapból; ▸ világra jön ▸ jön a foga | valamibe odakerül úgy, hogy láthatóvá válik. könny jön a szemébe. | valami véletlenül kerül vhova. ez a szó jött a szájára.

5. vhonnan származik, ered. a tanyavilágból jött.

6. nép biz felénk, a beszélő irányában, erre terjed, nyúlik, vezet. erre jön az út.

7. biz | vmely közeli v. a rámutatással megjelölt helyre kerül. az asztal a sarokba jön. | időbeli sorrendben vhova kerül. a zeneszám előbb jön.

8. bekövetkezik, történik valami. ▸ jól jön valakinek valami ▸ rosszul jön valakinek valami | <kif-ekben.> ▸ jöjjön, aminek jönnie kell! ▸ ha úgy jönne | <gyak. pongyola kif-ekben:> keletkezik, támad. kedve jön valamire; ▸ eszébe jön | elér valakit valami, elkövetkezik reá valami. álom jön a szemére.

9. időbelileg közeledik, következik, nemsokára itt lesz. jön a tavasz. | sorra kerül. a cikk a következő számban jön.

10. <nyugalmi állapotból vmely mozgó v. nyugtalan állapotba> kerül. mozgásba jön; dühbe jön. | <kif-ekben:> valamilyen helyzetbe, állapotba kerül, valamilyenné válik. divatba jön; gyanúba jön (= kerül, keveredik); szóba jön (= kerül); ▸ rendbe jön ▸ magához jön

11. rájön, rátalál valamire. nyomára jön valaminek.

12. biz többletként v. súlyosbító körülményként járul valamihez. ehhez jön még a vesződség.

13. biz | ▸ valamennyibe jön | ▸ jön valakinek vmennyivel

14. ▸ jön valamihez hogy jön ő ehhez!? ▸ jöttem, láttam, győztem ▸ úgy jön, mintha menne

[ fgr ]

____________________

valakinek

→ valaki ⊕ -nak/-nek

valaki

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!

-nak/-nek

rag

I. hat-rag

1. valami felé, valaminek az irányában. délnek [fordul]. | valami felé, úgy, hogy hozzáér, beleütközik. a falnak [ment].

2. valamilyen célra. [jó lesz] tüzelőnek.

3. valamilyen állapotba, minőségbe (jutva, juttatva). szegénynek [született]; elsőnek [jött]; orvosnak [tanul].

4. (szóismétlő szerkezetekben) a jelzett tulajdonság, minőség tekintetében. jónak [jó].

5. tulajdonául, ill. részére, számára. [pénzt ad] a fiának. | javára, ill. kárára. [használ, árt] a hírének. | <közlést, jeladást jelentő igék mellett:> valakihez intézve, valakinek szánva. [szól, int] a fiának.

6. <a kell, lehet, szabad igék mellett, a cselekvő (személy) megjelölésére.> apámnak [el kell mennie].

7. <birt szjeles alannyal, annak megjelölésére, akire, amire az állítás vonatkozik.> a lánynak [szőke haja van].

8. valakinek, valaminek a szempontjából. jóskának [mindegy].

9. <vonzatként.> [örül] a sikernek; [megfelel] az előírásnak.

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

____________________

fajta/rosszul

→ fajta ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ rossz ⊕ ul[_AdjVbz_Ntr/V] ⊕ [Prs.NDef.3Sg]

fajta

I. fn

1. biol a fajon belüli, termesztés, tenyésztés útján létrejött kisebb csoport (cultivar). a ló fajtái.

2. embereknek bizonyos (rokonsági) kötelékek alapján összetartozó közössége. ő is a mi fajtánk. | ▸ az emberi fajta

3. azonos jellegű dolgoknak, jelenségeknek a többitől járulékos vonásaiban különböző osztálya, csoportja. a bor fajtái.

4. valamilyen fajtát (jellegzetesen) képviselő egyed. az apja fajtája.

II. mn <a megnevezett> fajtájú; -féle. jámbor fajta tehén.

[↔faj ]

/[Hyph:Slash]

rossz

I. mn

1. szervezetre v. vmely érzékszervre kellemetlenül, ill. károsan ható. rossz szag; rossz bor.

2. az igényeknek, vágyaknak, szükségleteknek meg nem felelő. rossz sors. | kedvezőtlen, szerencsétlen. rossz hír; ▸ rossz napja van

3. anyagilag hátrányos. rossz üzlet.

4. kellemetlen élményektől megzavart, levert <lelkiállapot>. rossz hangulat. | barátságtalan. rossz képet vág valamihez.

5. erkölcsileg helytelen <cselekvés, magatartás>. | erkölcstelen életet élő <nő>. | ártani szerető, bajt okozó. rossz ember; ▸ rossz természete van | fegyelmezetlen, igen pajkos <gyermek>. | ellenséges, bántó <magatartás>. ▸ rossz néven vesz valamit

6. valakinek a becsületére, valakinek, valaminek a megítélésére nézve kedvezőtlen, ártalmas. rossz híre van.

7. rendeltetésének meg nem felelő. rossz festék; ▸ rossz füle van ▸ rossz a gyomra | vmely hivatás, szerep betöltésére nem alkalmas. rossz tanár; ▸ rossz fizető

8. vmely követelménynek, szabálynak v. hagyománynak meg nem felelő. rossz modor; rossz magyarsággal beszél. | esztétikai szempontból értéktelen. rossz kép. | tetszést nem keltő <külső>. ▸ rossz alakja van; | a szóban forgó helyzetben meg nem felelő. rossz vonatra szállt; ▸ rossz kártyára lóra tett

9. betegségre valló. rossz színben van; ▸ rosszul van

10. ▸ nem rossz

II. fn

1. valakire hátrányos dolog, helyzet. jóban, rosszban. | kedvezőtlen hír, vélemény. rosszat mond valakiről.

2. nép fájdalom, betegség.

3. erkölcsileg elítélendő dolog, jelenség. a jó és a rossz harca. | nép gonosz lélek, ördög.

4. másoknak ártani szerető, hitvány ember. a jók és a rosszak. | rég: ▸ a falu rossza

5. másoknak ártó tett v. szándék. rosszat forral, tesz.

6. ▸ valaminek a rossza

[?fgr ]

ul[_AdjVbz_Ntr/V]

[Prs.NDef.3Sg]

A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4